HTML

irományok, novellmányok, és efféle szörnyűségek

Minden, amit látok, és hozzászólni valóm van.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

 -Doktor Úr!  Mikor engednek már haza fiam? Nincsen nekem semmi bajom.

-Ó Uram, előbb ki kell vizsgálnunk önt. Hozzátartozói aggódva, már-már pánikolva hozták be. Korára tekintettel minden teszttet elvégzünk, nem árt óvatosnak lenni ennyi idősen.
Dehát nincsen nekem semmi bajom. Van tapasztalatom ezzel kapcsolatban bőven. Emlékszem, születésem után, gyermekkoromban még nem volt itt kórház... még csak város sem. Akkor még jurtákban, tudja, afféle sátrakban laktak az emberek. Mindenfelé zöldellő mezők voltak, miket a hatalmas Kárpátok öleltek körül. A végeláthatatlan legelőkön szürkemarhák, lovak legeltek, míg a kis sátorvárosban zajlott az élet. Boldog volt a fiatalság!
Majd emlékszem, amikor először vittek a kórházba rémülten. Majdhogynem egyből a temetőbe, nagyon nagy gond volt. Egy új nép, tudja fiam, a tatárok nagyon megerősödtek. A harcban súlyosan megsebesültem, alig éltem. Látja fiam, akkor jogosan vittek kórházba!
Felgyógyultam, egészségesen éltem tovább első komolyabb bajom után. Szép idők következtek, nagyon jó uram volt például Hunyadi Mátyás. Sajnos nem tartott sokáig a jólét: új ellenség kopogtatott fegyvereivel az ajtómon. A törökök, tudja. Abba a harcba is majdnem belehaltam. Micsoda harc volt az... Node nem akarom untatni fiam.

-Szívesen hallgatom, tessék csak mesélni.

-Hát akkor... a törökök által ejtett sebeimet nagyon nehezen, de meggyógyították. Újabb nyugodt évek következtek. Öregedtem, de erőm nem hagyott el. Majd újra nagy bajba keveredtem. Megcsonkítottak. A korral jár hogy az ember kisebb lesz, nemde fiam?
Ezek után pedig az oroszok törtek rám. Indokuk, vagy inkább ürügyük, a II. Világháború volt. Hosszú hosszú évekig tartottak fogva saját otthonomban. De ebből is felépültem, és látja, most itt vagyok. Higgye el doktor Úr, fiam, nincs nekem komoly bajom.

-De uram, minden média írja és közvetíti gondjait, bajait. Nem árt ha kivizsgáljuk.

-A média mindent felfúj. Persze a társadalmi ellentétek... a gazdasági válság... a pártok pedig egyik 19 a másik egy híján 20. Átéltem már nehezebbet is. A dolgok változni fognak. Változniuk kell. Jó irányba, hisz az emberek tanulnak a saját hibáikból, nemde?  

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://novellmanyok.blog.hu/api/trackback/id/tr951826093

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása